Kovács Balázs / Xrc

[ english / magyar ]

Projektek:

- 2023-Szaggatos
- 2022-Erdosav-dalok
- 2021-Websonify
- 2020-Vinilkut
- 2020-Spirofon
- 2019-Exiles-live
- 2019-Csigarajzolo
- 2018-iszalagNet
- 2018-Websynth
- 2018-Webaudio-jatekok
- 2018-SAR
- 2018-Repedtfazek
- 2018-Eszelos_meszelos_csaladja
- 2018-Eszelos_meszelos_Televel
- 2018-Avaros
- 2017-SDcard
- 2017-Off-On
- 2016-Webcards
- 2016-Soundraw-cella
- 2016-Copyright_song
- 2016-0,00000038580247_Hz
- 2014-Rendrakas_a_szantofoldon
- 2014-IEM_logo_song
- 2014-Blaues_Rasuchen
- 2013-Torott_Ablak_Galeria
- 2013-Torokban
- 2013-Sounds_of_Pictures
- 2013-SoundDraw
- 2012-video_works_for_mobile_contemplation
- 2012-Pixels_on_Waves
- 2012-Ornamental_movie
- 2012-Descent_on_the_Pine_Creek_Road
- 2011-artuditu_presents_va-friends_are_electric_
- 2011-Voices_of_Egypt
- 2011-Network_Drive
- 2011-Ledrain
- 2011-Brno_videodok1
- 2010-Machine_beggar
- 2010-Figyellek
- 2010-0.01_Hz_Sine_wave
- 2009-Vinyl_sleeve_player
- 2009-Dna_data_sonification
- 2008-Computer_controlled_vinyl_player
- 2007-Termelodes
- 2007-Spam_poetry
- 2005-lad

Szövegek:

- 2023-hang_es_hallasfilozofia
- 2023-ai_zene
- 2018-eco-friendly_sound_art
- 2018-digit_plein_air
- 2018-athallasok
- 2015-ezmba-tortenet
- 2014-no_input
- 2014-Mas_hangok
- 2011-A_szabadsag_csupan_latszat
- 2010-Hang-zene-halozat
- 2009-Erzekszervek_parbeszede
- 2009-Chowning
- 2008-Kalozkodj
- 2008-Hanghalozatok_es_a_metakomm
- 2006-Hattyuhaz
- 2004-deepen
- 2004-csendtoresek
- 2004-Maganmuveszetek
- 2004-Banky
- 2003-Uhfest
- 2003-ModernitasEcho
- 2003-KimCascone
- 2003-Hungaroton
- 2002-KalmarLaszlo_Notturno
- 2001-pithagoreus_zene

CV

szovegek/2008-Kalozkodj.txt

In: UnivPécs - http://www.univpecs.pte.hu/files/tiny_mce/File/pdf/2008/2008_13-univpecs.pdf
-----------------------

Kalózkodj és háborúzz!

Interjú Kovács Balázzsal

- Mennyire követed az egyetemi rádiózást?
- Ismerem őket, akik korábban az egyetemi rádiót csinálták, volt átjárás a Periszkóp és köztük, egyfajta teherátvállalás. Bár az egyetemen nehéz valamit működtetni rendszeres műsorszórással. A Szabad frekvencia napján itt volt a budapesti EPER Rádió képviselője, és ugyanazokról a problémákról beszélt, mint amivel az egyetemi rádió is szembesül, nyáron nem lehet adást csinálni, mert nincsenek itt a hallgatók, meg kicsit hiányzik a motiváció az emberekből. Viszont tapasztalatom szerint, ha a hallgatót egyszer bevonjuk a rádiózásba, az ott is marad. Ha tetszik neki, jön úgyis, ha meg nem, akkor nincs értelme az egésznek.
- Hogy sikerült a Szabad frekvencia napja Pécsett és a többi városban?
- Pesten, ha jól tudom, még az adóberendezést sem sikerült összeszerelni, Fehérváron jól sikerült, volt egy reggel 10-től este 10-ig tartó program, amit végig kitöltöttek műsorokkal. Nálunk az akció része sikeres volt, szombat hajnalban beindítottunk egy olyan adót, amelyet az egész városban lehetett fogni. A szakmai beszélgetésből viszont valós tárgyalás sajnos nem lett, viszont legalább egy első lépést megtettünk, hogy beszéljünk arról, mi legyen a frekvencia-moratórium után. Az akció keretében született petícióra ma küldte meg válaszát az Országgyűlés.
- Mi volt ezzel a célotok?
- Szeretnénk, ha felszabadulna a frekvenciahasználat. A nyomtatott sajtónál egy egyszerű regisztrációs kötelezettség van a kiadók felé, legyen így a rádióknál is. Igazából nem értjük, legális rádiósokként sem, miért kell így megbéklyózni bárkit is, aki rádiózni szeretne. Gyömrőn volt évekig egy olyan rádió, ami nem volt bejelentve, és a helyieknek ez volt a közösségi rádió. A nyugdíjasok műsort készítettek, közvetítette az önkormányzati üléseket, az egész város életében olyan természetes volt, mint egy bolt. Aztán persze a hatóság rájött, hogy ez nem legálisan működik, tehát nincs, és háromszor vették el a fickótól (Laczy István) az adóberendezést, mint ahogy most is lekapcsoltak 4 kalózrádiót. Aztán egy idő után a Sirius Rádió feladta a küzdelmet. Pont azért jött létre pedig a médiatörvény, hogy bárkinek biztosítson szólásszabadságot, aki egyetért vele. A hatóság a jelek szerint a médiatörvény ellenében dolgozik, ha csak a moratóriumot nézzük is, amit mindenkivel nagyon lelkesen betartatnak.
- Miről szól a frekvenciamoratórium?
- Ez nem csak a rádiókat érinti, hanem a tv-ket is. Az Országgyűlés hozott egy törvényt, hogy január 1-től nem lehet beindítani új adókat. Persze ez alapvetően nem nagy gond, mivel nagyon sok rádió van így is, de hogy a lehetőséget is elveszik az újaktól, csak mert digitális átállást van, az nem elfogadható.
- Mennyire indokolja a digitális átállás ezt a döntést?
- Semennyire. Teljesen más hullámsávról van szó, egyszerűen csak kötözködés és provokálás, amire mi most reagáltunk is. És jókor is jött az akciónk, mivel ezek után jelent meg az Indexen, hogy egy nemzeti médiahatóság fog felállni az ORTT és az NHH helyett, aminek sokkal nagyobb beleszólási joga és tere lesz tartalmi kérdésekbe, mint ami eddig volt. A cikkben konkrétan beszél arról, mi lesz majd, ha az analóg frekvenciákat lekapcsolják, pedig erről eddig nem is volt szó. Én azt gondolom, az analóg frekvenciák legyenek szabadok, ha az irány úgyis a digitális felé halad, szabályozzák azt ezek a terrorisztikus szervezetek.
- Az említett cikk médiarendőrségről beszél. Te hogyan szabályoznád a rádiókat?
- Mivel annyi műsorszóró fog létrejönni, ahány újság van, ugyan úgy kellene működnie a szabályozásnak is, szerintem. Ha valaki feljelent valakit, mert problémája van vele, akkor legyen abból eljárás. De ne ez az állandó figyelés legyen.
- A Periszkópot is figyelik?
- Nálunk is ez van, évente egyszer bekérnek egy napot az achívumból. Ezt meghallgatják, és ha minden rendben, visszaküldik. Ha pedig nincs, akkor küldenek egy több oldalas anyagot, hogy mivel van problémájuk, mivel követtünk el szabálysértést szerintük.
- Szerinted miért fontos a kisközösségi rádiózás?
- Nekem alapvetően nem fontos. Ebben pont az lenne a jó, ha a kisközösségi adók teljesítménye szabaddá válna, legyenek inkább közösségi rádiók, amelyek tényleg egy egész várost be tudnak szórni. Mert mióta van kisközösségi rádiózás, erre egyre kisebb hangsúlyt fektetnek az ún. "nagyközösségi" rádiózásba, Pécsett nincsen igazán városi lefedettségű közösségi rádió, ami korábban volt. De a kollégáim a rádiónál ezt másképp látják, szerintük szükség van kisközösségi rádiózásra is. És pont az a lényeg szerintük, hogy az 1 watt alatti teljesítmény váljék szabaddá, és a kisközösségi rádiók felemelhessék teljesítményüket 1 és 10 watt közé, ahogy ez a pályázatban is szerepelt. Igazából nem értem, miért nem adnak mindenkinek maximális teljesítményt. Kekeckednek folyton-folyvást, nem lehet annyi akciót szervezni, ahol fel lehetne lépni ellenük.
- Mi alapján kap egy rádióadó adott teljesítményre engedélyt?
- A hatóság adja meg, mikor pályázati úton nyersz egy frekvenciát. Van olyan limit, hogy 1 km, van egy olyan, hogy maximum 10 watt, és kimondatlanul még az is, hogy maximum 10 ezer fő lehet a vételkörzetben. Ez alapján eztán ők elég önállóan döntenek, amit nem kéne, mivel ha egy városrész mondjuk akkora, mint Monte Carlo, és nekem az volt a célom, hogy azt besugározzam, akkor miért ne lehetne?
- Nektek mi volt a célotok?
- A belváros. Ahová már behajtási engedély kell, tehát a Barbakántól a Búza térig, körülbelül 800 méteres körzet ez. Déli irányba teljesül, de keletre és nyugatra nem, sőt már itt a Széchenyi téren sem szól, pedig egy utcányira vagyunk a stúdiótól. Igazából az ebben a szomorú, hogy az állam támogatja ezen rádiók létrejöttét, aztán a működésükhöz is ad támogatást, tulajdonképpen a semmiért. Ez a bosszantó, mert nagyon kevés embert lehet ezekkel elérni, nagyon kicsi a hatásfoka ezeknek az adóknak.
- Mennyire ad lehetőséget az EKF a pécsi rádióknak a helyzet változtatására?
- A közösségi rádiók számára semennyire. A média nem olyan látványos dolog, de tényleg. Legalábbis az eddigiek alapján így látom. Én is pályáztam rádiós dolgokkal, de azok nem sikerültek, meg a Remete Rádió is egy EKF-műsorral, de nekik sem jött össze. A menedzsment központnak van egy médiapartner hálózata, és úgy tűnik, nincsen többre szükségük. Gondolkoztunk, hogy 0 forintra adjunk be idén pályázatot, vagy 60 millióra, mindegyik egyenlő eséllyel indul.
- Ha valaki most szeretne rádiót indítani, annak mit tanácsolsz?
- Most nem tudnak december végéig semmit sem csinálni a moratórium miatt, aztán pedig március 1-én tudnak beadni kisközösségi rádióra pályázatot. Szívem szerint azt mondanám, hogy kalózrádiózzanak. Egy-két hónapig úgysem veszik őket észre. Ez szomorú, de így hívják, hogy kalózrádió. Inkább nevezném szabadrádiónak, és mindenkinek egyszerűbb lenne a dolga. Bár az interneten szabadság van. Egy kollégiumban, ahol mindenkinek van netje, behatárolható a célközönség, akkor ez egy járható út. Internetes szabályozás nincs, és ha minden igaz, az új médiatörvényben sem lesz. De jogdíj terheli a netes rádiókat is, meg kell állapodniuk az Artisjus-szal és a Mahasszal, és van egy minimumdíj is.
- Pécsett hány mérőállomás van?
- Egy, a Misinatetőn, ez rögzíti a kiugró teljesítményeket. Csak nem küldenek ki mindig embert, hétvégén például nem. De ünnepnapok előtt, ahogy tapasztaltuk, igen.
- A Szabad frekvencia napja előtt le is kapcsoltak pár kalózrádiót.
- Igen, ez volt az ő válaszuk arra, hogy tárgyalni hívtuk őket. A hatóság válasza. Azt gondoltuk eztán, hogy ezzel már el is értük a célunkat, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, mennyire vaskalaposan veszik figyelembe a törvényeket. Nagyon kicsi rádiók voltak ezek, az egyik egy faluban működött, a másik egy tízemeletesben... - kinek, hogy ezeknek a száját is befogja? … De mi másnap indítottunk egy negyvenszer nagyobb adót itt, a városban, amire az engedélyt soha nem kapnánk meg.