szovegek/2004-deepen.txt
Interjú - Deepen.hu (jelenleg már nem elérhető)
------------------
> -mikor kezdtel el zenélni? van valami konkrét élményed, ami miatt erre adtad
> a fejed?
Tíz éve, középiskolai éveimben kezdtem el zenélni. Már akkor is és azóta is problémám van ezzel a szóval: "zene", ami helyett én inkább a hangzásművészet vagy hangkeresés fogalmait használom ebben az esetben. Kezdetben csak arra használtam hogy olyan hangokkal szórjam tele azt a teret amiben élek, amit más zenében nem hallok. Aztán ez besűrűsödött, illetve módosult: egyrészt a nyilvános szféra, másrészt a digitális hanggenerálás mikroszintjei felé.
Eközben az Optimal csoport holdudvarában észrevétlenül a "kísérleti elektronikus zene" színterén találtam magam, ami egy érdekes hely, hiszen az akadémikusok eszközeit használja, de elveti ill. egyéni úton keresi a zene történetét.
> -hogy jött az xrc név?
Sajnos nem tudom.
> -mi lett a diaspórával és mi van a dióbéllel?
Két kicsi kiadóról van szó, melyek egymást követik 2001 óta. Házi keretek között alacsony példányban publikálunk kiadványokat, amiket szabadidőnkben válogatunk és készítünk a feleségemmel. A Diaspóra azért adta át helyét, mert olyan hosszú ideig nem jelent meg semmi, hogy az addig megjelent anyagok sora egyszerűen bezárult és már nem tudtuk volna folytatni ugyanazt a szálat. A Dióbél eközben igyekszik növelni az 1 kiadvány/év ütemet és még idén kihozni Baracskai Zlatko mini lemezét. Zlatko talált hangokból és szintézissel egyaránt építkező alkotó, munkái a groteszk és a glitch-elektronika területén mozognak.
> -hogyan nézett ki az első élő felszerelésed és hogyan néz ki most?
Fasttrackeren kezdtem dolgozni egy 486-os gépen Gravis Ultrasound kártyán, egy használt keverőn és egy-két effektpedálon. Az utóbbi években lementek a Mac árak így tudtam fejleszteni egyet s mást: most G4 Powerbook-on dolgozom VXPocket 440 hangkártyával és egy Behringer keverőn, MaxMSP ill. SuperCollider szoftvereken. Az a megjegyzésem ehhez hogy lényegében teljesen mindegy az eszköz, mivel a játék öröme vagy hiánya uralja a mai zene megítélését.
> -mit akarsz üzenni a hangjaiddal?
Az előadások alkalmával egy kereten belül mozgatom a zenei játékot. Ha sikerül ezeket a kereteket kijátszanom vagy összekuszálnom, akkor sikeresnek könyvelhetem el a munkámat. A hangok ebben a rendszerben másodlagosak, jelentőségük tulajdonképpen transzparens, így üzenetükről nem igazán tudok beszélni. Ettől függetlenül kötődöm bizonyos hangzásokhoz, pl. a sávszűrt, ritmizálható zajhoz, valamint a MaxMSP-ben elérhető bitszintű hangmanipulációhoz, de előszeretettel használom a rendszer saját alapzaját is, ami nagy segítség az elhalkulások érzékeltetésében, kiemelésében.
> -mivel foglalkozol a zenélésen kívül "hobbi szinten"?
Filozófia és esztétika szakon végzett bölcsész vagyok ill. esztétika PhD hallgató. Ezek zeneelméleti vonatkozású tevékenységek, és voltaképpen hobbijaim. "Kenyérkereső" foglalkozásom pedig jelenleg újságírás Pécsett.
> -milyen terveid vannak, amiket egyelőre nem tudtál még megvalósítani?
Sokat próbálkoztam hang-kép átjáráson (szonifikáció), de ennek az előadásban nem sok módját találtam.
A fent is említett nyilvános szférával kapcsolatban kötődnek terveim az utcákhoz, köz- és magánterekhez és a természethez. Ezeknek kapcsán olyan hanginstallációkat tervezek, melyek asszimilálódnak az adott közeghez.
Régi vágyam emellett egy zenei intézet létrehozása, feltehetőleg Pécsett vagy Székesfehérváron.
Ami pedig súlyos elmaradásom, az az Ott c. digitáliszenei magazin megvalósítása, ami tematikus zeneelméleti lap lenne. Mint a neve is mutatja, jelenleg a távolodás fázisában van; jelenleg azt tervezzük, hogy online tesszük elérhetővé a meglévő anyagokat.
> -miket hallgatsz otthon?
Amit mostanában előszeretettel hallgatok: Bartók Rádió (bár kevesebb Mozarttal és több huszadik századi művel jobb lenne), szoba dj hálószoba (ParaRadio) műsorai, Lovász Irén dalai, Sea & Cake, Jim O'Rourke (Eureka és Halfway to the threeway) és a Sheriff szegedi Ultrahangos fellépése. Ezekből a zenékből per pillanat több inspirációt nyerek, mint az elektronikus alkotásokból. A glitch/electronica stb. közegből viszont kiemelném Nobukazu Takemurát és főleg a Song Book albumot.
> -mi a véleményed a hazai helyzetről? miben látnád a "kiutat"?
Kevés, új hangot ill. hangzást képviselő, újonnan felbukkanó alkotót hallok. Vannak, de ahhoz kevesen, hogy a rendezvényszervezők válogatni tudjanak közülük. Ezért befülledés veszélye áll fenn.
Hiányolom a decentrált kezdeményezések elfogadását, ami annak tünete hogy a kísérleti zenei szféra sem lelte meg saját legitimációját a többi zenei és művészeti ág között.
És végül fájlalom azt, hogy a kísérleti zene nem találta meg egyéni útját a mindennapi élet felé sem (vagyis mostanában kezdenek táncosok, filmesek és zenészek újra együtt működni, köszönhetően pl. a tavaszi Drótanya fesztiválnak is).
E három problémára mindegyik maga hordozza a választ: (1) több teljesen új produkció menedzselése a ParaRadió workshopjához és az Enter Fesztiválhoz hasonlóan (2 és 3) a kísérleti zene kommunikációjának kialakítása és egyáltalán a 20. századi zene általánosabb propagálása, ami által visszaszorulhatna a tekintélyelv.
Eközben a "hazai helyzetet" mégis pozitívnak tartom, ami talán annak köszönhető, hogy a magyarok az underground és a pop közötti ellentmondást komolyan veszik, és őrzik előbbi függetlenségét.
> -hol volt eddig a legjobb közönséged?
Két éve novemberben Székesfehérvárott, a 2. Enter Fesztiválon. Kritikus és értő közönséggel volt dolgom.